Az agyvérzés tünetei, rövid és hosszú távú kezelése

Fotó: © ConstructionDealMkting / Flickr

Az agy a maga méretéhez képest rendkívül magas vér-, oxigén-, és tápanyagszükséglettel rendelkezik. Ha ezek terén bármi zavar keletkezik, és az ellátás nem kielégítő, s ez az állapot néhány óráig is fennáll, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek az egyén egészségére, életminőségére. Éppen ezért fontos odafigyelni azokra a tünetekre, melyek a harmadik leggyakoribb halálozási okot előzik meg, vagyis az agyvérzést. A szívbetegségek, valamint a daganatos megbetegedések után legtöbben agyvérzésben, valamint az azt követő állapotban halnak meg, s bár tény, hogy körülbelül 20 évvel ezelőtt még jóval gyakoribb volt a betegség, de sajnos ma is gyakran előfordul, hogy stroke tüneteivel kerül kórházba a páciens.

Nem csak a magas vérnyomás, dohányzás, és magas koleszterinszint miatt veszélyeztetett betegeknek kell tisztában lenniük a tünetekkel, hanem mindenkinek, hiszen legtöbbször maga a beteg nem is képes arra, hogy segítséget hívjon, olyan súlyos állapotba kerül a szélütés következtében. Agyvérzés során a legfontosabb a mihamarabbi sürgősségi orvosi ellátás, ezzel jelentősen csökkenthető a későbbi rokkantság kockázata.

Agyvérzés során az agy bizonyos területén nagyon lecsökken, vagy akár teljesen megszakad a vérellátás. Ennek oka lehet a vérrögképződés, de az érintett ér görcsös összehúzódása által bekövetkező szűkület is felelőssé tehető a kardiovaszkuláris, s ezen belül is az agyi ereket érintő cerebrovaszkuláris rendszer súlyos betegségéért. A tünetek gyakran egymással kombináltan jelentkeznek, és akár teljes magatehetetlenséget is okozhatnak.

Ismeretes az agy átmeneti vérellátási zavara, melyet TIA-ként, vagyis ischaemiás attakként ismerünk. Esetében egy napon belül elmúlnak a tünetek, s a néhány percnyi terjedelemtől akár órákon át is tarthatnak. Még ha helyre is áll az egészségi állapot, akkor sem szabad elmenni az ilyen jellegű események mellett, hiszen akár hamarosan bekövetkező agyvérzés előjelei is lehetnek. Szívultrahanggal a szív eredetű stroke-ra derülhet fény, míg az agyi erek vizsgálatára alkalmas, koponyacsonton keresztül végzett ultrahangos vizsgálat az erek átjárhatóságát veszi középpontjába, és akár olyan vérrögökre is felhívja a figyelmet, amelyek egyelőre- s ki tudja meddig- még nem okoznak problémát.

Több típusa ismeretes az agyvérzésnek, melyek között a legfontosabb különbség, hogy vérzéses, vagy a nélküli a jelenség. A vérzéses stroke esetében külön problémát jelent, hogy az agyi artéria megreped, és így a vér nem csak hogy nem jut el a megfelelő területekre, de irritálja az agyszövetet, és növeli a koponyán belüli nyomást. A vérzéssel nem járó, úgynevezett agyi infarktus a stroke által érintett betegek közel 80 százalékára jellemző. Helyben, agyi érelmeszesedés következtében kialakulhat úgynevezett trombózisos stroke, mely során vérrög zárja el az eret, de lehet szó embóliás stroke-ról is, amikor a véráram sodorja a vérrögöt az agyba. Ez esetben nem csak vérrög tehető felelőssé az elzáródásért, hanem akár szövettörmelék is.

Mint korábban már említettük, a mihamarabbi felismerés rendkívüli jelentőséggel bír a kezelést, és a következményeket illetően. A kezelő orvos számára a legfontosabb annak megállapítása, hogy milyen típusú stroke-ról van szó, valamint milyen betegségek járulnak a kialakult állapothoz. Többféle módszer létezik az azonnali kezelésre a gyógyszeres thrombolízistől kezdve az érkatéter használatával történő vérrög eltávolításon át az infúzíóban adott agyi anyagcsere-, és keringésjavító gyógyszerekig, természetesen odafigyelve azokra az egyéb betegségekre, például magas vérnyomásra, vagy szívritmuszavarokra, melyek szerepet játszhattak az agyvérzés kialakulásában. Vérzéses stroke esetében akár az is szükségessé válhat, hogy a keletkezett vérömlenyt sebészeti úton, idegsebészeti eljárással távolítsák el.

Mint a legtöbb betegségre jellemző, így a stroke kialakulását illetően is megvannak azok a rizikófaktorok, melyekre érdemes odafigyelni akkor is, ha nem tapasztalható egyelőre semmilyen megbetegedés. A magas vérnyomás, a vele járó dohányzás, alkoholizmus, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint mind olyan tényezők, melyeken odafigyeléssel, tudatosan élve a mindennapokat, vagy esetleg a szükséges gyógyszeres kezeléssel lehet segíteni. A mozgásszegény életmód és a vele legtöbbször együtt járó elhízás szintén okolható az érrendszerrel kapcsolatos betegségekért. A kor előrehaladtával egyre nagyobb lesz a stroke kockázata, s a két nem közül a férfiak inkább érintettek, mint a nők. Egyes genetikailag örökölhető betegségek szintén hozzájárulhatnak a stroke kialakulásához.

Nem túlzás azt állítani, hogy az agyvérzés felismerésekor minden perc számít. A vérellátási gondok a test bármely területén problémát okozhatnak, s különösen így van ez az agy esetében, ahol idegsejtek millióit kell ellátni a vérnek megfelelő mennyiségű oxigénnel és tápanyagokkal. A legfontosabb a beteg mihamarabbi kórházba juttatása, ahol a tünetek észlelésétől kezdődően három órás intervallumon belül mindenképpen meg kell kezdeni a vérrögoldást. A neurológiai és laborvizsgálatok egyértelműen kimutatják, ha stroke-ról van szó. Ha tehát a beteg nem képes szavakat formálni, beszéde elmosódik, egyik vagy másik végtagját képtelen használni, nyelvét nem tudja kiölteni, hanem az oldalra csavarodik helyette, és e tünetek a korábbiakban említettekkel társulnak, hirtelen törnek a betegre, akkor azonnal orvosi segítségre van szükség!

A szélütés olyan probléma, mely bárkivel előfordulhat, de kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető a megelőzéssel, a tudatos, egészséges életmóddal. Tény az is, hogy aki már átesett rajta, annál akár tízszeres az újbóli szélütés kockázata. Ez azonban nem szabad, hogy elkeseredésre adjon okot, hiszen az életmódváltás és a hozzá kapcsolódó gyógyszeres kezelés megelőzheti a súlyos egészségügyi probléma újbóli felmerültét.

Az orvosi ellátás gyorsasága befolyásolhatja, hogy mennyire súlyos következményekkel jár az agyvérzés. Nem ritka, hogy a betegnek az érintett agyi területtől függően újra el kell kezdeni megtanulni járni, beszélni. A rehabilitáció nem csak az ellátó egészségügyi intézmény feladata, hanem fontos szerep hárul a családtagokra is. Nem csak nekik jelent gyakran komoly anyagi terheket is a stroke-on átesett beteg kezelése, rehabilitációja, hanem a páciens sincs könnyű helyzetben. Gyakori a betegek körében a depresszió, így a test gyógyulása mellett a pszichére is ajánlott odafigyelniük a hozzátartozóknak, a kezelő orvosnak. A szellemi aktivitás fenntartása legalább olyan lényeges, mint a változtatni való képességhez történő segítségnyújtás.