Az ajándékozás egy ellenérték nélküli juttatási forma. A leggyakoribb esetekben közeli hozzátartozók között szokott létrejönni, leginkább gyermek és szülő között, de a jogszabály nem zárja ki azt, hogy bárki bárkinek bármit is odaajándékozzon. Az ajándékozás esetében a legfontosabb az ajándékozási illeték mértéke, melyről külön cikkünkben szóltunk bővebben.
Adómentes: a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték
Ajándékozni tárgyat és ingatlant is lehet. A törvény ingók esetében nem írja elő az írásbeliséget, viszont ingatlan esetében szinte elengedhetetlen, sőt ügyvéd által ellenjegyzett okirat szükségeltetik ahhoz, hogy a megajándékozott nevére átkerülhessen az ingatlan. A Földhivatal ugyanis csak ellenjegyzéssel ellátott okirat alapján jegyzi be bárki tulajdonát az ingatlan-nyilvántartásba. Ezért is osztunk meg olvasóinkkal ingó ajándékozására vonatkozó iratmintát, mivel ingatlan ajándékozással kapcsolatban mindenképpen ügyvédhez szükséges fordulnia a feleknek.
A Polgári törvénykönyv azt is kimondja, hogyha valaki ingatlant ajándékoz, akkor nem csak magát a tulajdonjogot kell hogy átruházza a megajándékozottra, hanem ezáltal magát a birtokát is át kell adnia. Ez azt jelenti, hogy ha valaki elajándékoz egy házat, akkor a megajándékozott joggal követelheti azt, hogy pl. beköltözhessen, vagyis az ajándékozó teljes mértékben átengedje neki az ingatlant.
Az ajándékozó persze meg is tagadhatja mindezt, ha bebizonyítja azt, hogy olyan mértékben megváltoztak a körülmények, hogy a teljesítés már nem várható el tőle. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a két személy között időközben nagyon megromlott a viszony, vagy a megajándékozott olyat vétett az ajándékozó ellen (pl. megverte, vagy szidalmazta mások előtt, összevesztek, meglopta…stb.) ami miatt egyrészt visszás is lenne egy ilyen gesztus, mint az ajándékozás, másrészt úgy ítélendő meg, a megajándékozott nem érdemes az ajándékra.
Az ajándékozást persze tágabb értelemben is figyelembe kell venni, mert a jog az ellenérték nélküli ügyleteket is ajándéknak minősíti adójogi és illeték szempontjából is. vagyis, ha valaki ingyenesen jogot vagy követelést ruház át, az is ajándéknak minősül. Ilyen pl. ha valaki lemond adásvétel esetében a haszonélvezeti jogáról ingyenesen. (természetesen, ha pl. gyermeke javára mond le, akkor illetékmentes) De az is ide tartozik, ha valakinek tartozása áll fenn, amiről a hitelező ingyenesen lemond, ez szintén ajándék.
Az ajándékot vissza is lehet követelni, amit a törvény az ajándékozó – a szerződéskötés után történt változások miatti – létfenntartási gondokkal indokol, de csak akkor, ha a visszaadás annak a létfenntartását nem veszélyezteti, akinek adták. Vagyis, ha mindketten ugyanúgy rászorultak, nem tudja visszakövetelni az ajándékozó az ajándékot. A törvény azt is kimondja, hogy nem kell visszaadni az ajándékot, ha a megajándékozott úgymond eltartja az ajándékozót. (ha pl. a szülő utolsó vagyontárgyát is, mely hasznot húzna odaajándékozza gyermekének, aki pedig őróla gondoskodik, ételt ad neki és takarít rá, ellátja, gondozza, az ajándék nem követelhető vissza.) Nyilvánvalóan, ha a megajándékozott vagy annak együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozó ellen, akkor is visszakövetelheti az ajándékot vagy annak árát (pl. a nagyszülő egy autót ad az unokájának, akinek együttélő házastársa meglopja a mamát, viszont az autó már nincs meg, akkor az árát kell, hogy visszaadja az unoka.) Akkor is visszakövetelhető az ajándék, ha azt olyan feltevés miatt adták, ami meghiúsult. (furcsa példával élve a szülő a gyermekének ad egy üzlethelyiséget, mert az vállalkozni akar, de mivel a gyermek semmirekellő, nem tesz semmit a vállalkozás elindításáért.) a visszakövetelésnek is van egy ésszerű ideje minden esetben, hiszen a hosszabb ideig nem tesz semmit az ajándékozó, akkor már nem kérheti vissza az ajándékot. ( a Ptk szerinti elévülési idő 5 év) A törvény lefekteti, hogy a szokásos mértékű ajándékot nem lehet visszakövetelni. (mint pl. könyv, vagy egy cipő, ruha…stb.)
(Tájékoztató jellegű iratminta ajándékozási szerződésre, ingókhoz.
Ingatlan ajándékozása esetén ellenjegyzett okirat szükséges, melyet ügyvéd készíthet el!)
AJÁNDÉKOZÁSI SZERZŐDÉS
Amely létrejött egyrészről
Név: …………………………………………..
született: ……………………..……………………
anyja neve: …………………………………..
személyi azonosító jele: ……………………
…………………………………………………….. szám alatti lakos mint Ajándékozó,
másrészről
Név: …………………………………………..
született: ……………………..……………………
anyja neve: …………………………………..
személyi azonosító jele: ……………………
…………………………………………………….. szám alatti lakos mint Megajándékozott között,
alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:
1. Ajándékozó a megajándékozottnak ajándékozza a kizárólagos tulajdonát képező, ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
2. Megajándékozott az ajándékot elfogadja.
3. A szerződő felek kijelentik, hogy közöttük rokonsági kapcsolat áll fenn/rokonsági kapcsolat nem áll fenn, mely szerint a Megajándékozott az Ajándékozó…………………………………………………………………………………
4. Szerződő Felek az ajándék forgalmi értékét …………………. Ft, azaz………….. forintban állapítják meg.
5. Szerződő felek magyar állampolgárok, szerződéskötési és ügyletkötési képességük korlátozva nincs.
Szerződő felek rögzítik, hogy jelen szerződésben nem szabályzott kérdésekben a Ptk. ajándékozásra vonatkozó rendelkezései irányadóak.
Alulírott szerződő felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.
Kelt …………………………., 20…………………………………
…………………………………. ………………………………….
Ajándékozó Megajándékozott
Előttünk mint tanúk előtt:
Tanú 1……………………………………. Tanú 2 ……………………………………
……………………………………………. ………………………………………
………………………………………………….… ……………………………………………..
(név, lakcím, szem.ig. szám) (név, lakcím, szem.ig. szám)