A pedagógusok évente 21 nap alapszabadság és 25 nap pótszabadság, összesen 46 nap szabadság illeti meg, amelyben nincs benne a gyermekek után járó pótszabadság. A 46 nap munkanap, vagyis összesen 7 darab hét az évben, vagyis majdnem egybefüggő 2 hónap, ha egybeszámítanánk.
Ha viszont összeszámítjuk az iskolai szüneteket, akkor 2021-ben tavaszi és őszi, valamint a téli szünet összesen 19 nap. Ez évről évre kb 1-2 napot ingadozhat, vagy egy két nappal kevesebb vagy 1 nappal több.
Ehhez jön még a nyári szünet, ami 2021-ben kb. 56 nap. Vagyis a munkáltatónak idén összesen 74 napot kéne kiadnia, ami lehetetlenség, így munkáltatónak munkanapot kell elrendelnie az iskolai szünetek idejére, hiszen a szünidő sokkal hosszabb, mint a szabadság napjai.
A munkáltató szabadságolási tervet kénytelen készít, ha azt szeretné, hogy az iskolai szünetek a tanárok szabadsága, valamint az oktatási időszak összhangba kerüljenek.
A Munkatörvénykönyve 122.§-a szerint a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság igénybevétele előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie.
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ettől a felek eltérhetnek.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölni. Főszabály, hogy a szabadságot megváltani nem lehet. (csak munkaviszony megszűnésekor a megmaradt napokat)
Ehhez képest a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 30. § (4) rendelkezik arról, hogy a szabadságokat a pedagógusoknak hogyan kell kiadni, de mivel a Munkatörvénykönyve magasabb rendű jogszabály, így a kettőt együtt, egymással összhangban kell tudni alkalmazni:
A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.
A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatásával – a munkáltató határozza meg.
326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet. 17. § (3) mondja ki, hogy kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.
Vagyis hogy mik azok a feladatok, amiket a pedagógus otthon is elvégezhet, így a nyári szünetben kényszerűségből elrendelt munkanapokon a pedagógus otthon elvégzendő feladatot is elláthat munkáltatói utasításra. Mivel itt a munkáltató által kijelölt feladatok elvégzése, vagyis az eredmény a fontos, így ezt munkáltatóként ellenőrizni, hogy a szóban forgó pedagógus valóban otthon munkát végez napi 8 órában, valójában nem is fontos.