Az egyeneságbeli rokonnak adott ajándék továbbra is illetékmentes, továbbra is illetékmentesen ajándékozhat a szülő a gyerekének és fordítva. Ha nem egyenesági rokonságról van szó, akkor alapesetben továbbra is 18 százalék az ajándékozási illeték.
Ha szeretteinek, vagy bárkinek is ajándékoz akár ingót vagy ingatlant, kell e utána ajándékozási illetéket fizetni, és mennyit? Nem elhanyagolható kérdés, hiszen lehet, hogy nem is kevés az ajándékozási illeték mértéke, ha nem a gyermekünknek ajándékozunk.
A következőkben minden fontos szabályt átveszünk, ami az ajándékozási illetéket illeti, de főképpen a nem egyeneságbeli rokonok (pl. szülő-gyermek, vagy nagyszülő-unoka) közötti ajándékozást, hiszen az illetékmentes.
Ha valaki ajándékozással szerez vagyont, legyen az vagyoni értékű jog (haszonélvezet..stb.)vagy ingó, vagyis tárgyi dolog, esetleg ingatlan, ajándékozási illetéket köteles utána fizetni, ami alól csak az egyeneságbeli rokonság a kivétel.
Az ajándékozás után fizetendő illetékre vonatkozó szabályok nem módosulnak, marad a jelenlegi állapot és mérték, amit az alábbiakban részletezni fogunk.
Tehát ha bármiről lemond valaki ingyenesen, vagy ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül, az a jogszabály szerint ajándékozásnak minősül, és illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. Az átengedésbe és a lemondásba sokminden beletartozik, amiről sokan nem is sejtik. Ilyen például a követelésről történő lemondás is, hiszen az olyan, mintha valakinek pénzt adtunk volna ajándékba, csak ezt közvetetten tesszük, Ha a kölcsönt nem követeljük vissza, akkor azt úgymond „ajándékba adtuk” neki, csak nem direkt módon. ( a cégek esetében pl. a törzstőke emelés tagi kölcsönnel ugyan a követelés átengedése, mégsem ellenérték nélküli, mert a tag a cégben ezáltal jogosultságot szerez, így nem minősül ellenérték nélküli átruházásnak, így nincs ajándékozási illeték utána)
Az illetékfizetési kötelezettség csak okiratba foglalás esetében áll fenn, hiszen az lesz az alapja az ingatlan átruházása esetén, mivel a Földhivatal csak ügyvéd, vagy közjegyző által ellenjegyzett okirat alapján fogja a tulajdonjogot átjegyezni. Ingó esetében elegendő, ha a 150 ezer forint értéket meghaladja az ajándék értéke, akkor már illetékköteles törvényileg.
Ha ingatlant úgy ajándékozunk, hogy vagyoni értékű joggal van terhelve, úgymint haszonélvezet, akkor maga a vagyoni értékű jog – a haszonélvezet – nem lesz tárgya az ajándékozási illetéknek.
Ha autót, vagy pótkocsit ajándékozunk, akkor csak belföldi nyilvántartásba vétel esetében érvényesek az illetékszabályok (kiv.: nemzetközi szerződés másként rendelkezik)
Tulajdonképpen az illetéktörvény előírásai csak a belföldi jogügyletekre terjednek ki, Értendő ez a fentebb említett követelés elengedésre, engedményezésre, és tartozásátvállalásra is.
Az illetékkötelezettség keletkezését az azt követő 30 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz, ami ingatlan esetében a Földhivatalhoz történő benyújtással egyidejűleg, a megfelelő nyomtatvány kitöltésével meg is történik.
Ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény, ami azt jelenti, hogy még ha a fenti szabályok alapján az illetéktörvény hatálya alá is tartozik a jogügylet, attól még nem biztos hogy illetéket is kell utána fizetni. Van, ami tárgyánál fogva illetékmentes, van ami személyes illetékmentes jogügylet.
A személyes illetékmentesség az bizonyos szervezetekre vonatkozik, ezért azt itt most nem taglaljuk, mindenki tekintse meg a hatályos Illetéktörvény (1990. évi XCIII.) 5. §-ában található a felsorolást (pl. egyház, vagy alapítvány)
De nézzük meg a sokkal izgalmasabb tárgyi illetékmentesség köreit, amikor a tárgyánál fogva lesz illetékmentes az ajándékozás.
Az ajándékozó egyenesági rokona (örökbefogadott is), úgymint felmenő és lemenők, azaz szülő, nagyszülő…stb… és gyerek, unoka…stb. által megszerzett ajándék
2020. július óta hatályos új szabály szerint az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék is illetékmentes let.
Az lakás-előtakarékossági szerződés (lakástakarékpénztári tv.) alapján történő vagyonszerzés, valamit építési telek megszerzése is illetékmentes, ha a 4 éven belül lakóházat épít rá. Ezt úgy fogja tudni igazolni az illető, hogy az adóhatóság a 4 év letelte után megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy adott e ki jogerős használatba vételi engedélyt. (A beépítésre az örökös is köteles lesz)
A munkáltató által a munkavállaló számára adott ingyenes juttatás, amely kifejezetten mentes a személyi jövedelemadótól.
A fenti esetek csak részei az illetéktörvényben szereplő valamennyi esetnek. Most csak a leggyakoribbakat említettük meg,
Az illeték mértékei: Az ajándékozási illeték az illetéktörvény alapján az alábbiak szerint alakul.
Általános mértékét személyenként kell számítani, ami az ajándék tiszta értéke után 18%. A lakástulajdon és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 9%.
Gépjármű, pótkocsi esetében az eladás illetékének kétszerese (eladásnál a pótkocsi össztömeg 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint az illeték).
Gépjárműnél a hajtómotorjának kilowattban kifejezett teljesítménye, és a jármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni:
| hajtómotorjának teljesítménye (kW) | 0-3 év | 4-8 év | 8 év felett | ||||
| 0-40 | 550 Ft/kW | 450 Ft/kW | 300 Ft/kW | ||||
| 41-80 | 650 Ft/kW | 550 Ft/kW | 450 Ft/kW | ||||
| 81-120 | 750 Ft/kW | 650 Ft/kW | 550 Ft/kW | ||||
| 120 felett | 850 Ft/kW | 750 Ft/kW | 650 Ft/kW | ||||