Az illetéktörvényben sem a polgári peres ügyek illetéke, sem a tételes illetékek nem változtak. A cégbírósági illetékeken sem változtattak és a jogorvoslati illeték jogcímén is a korábbiaknak megfelelő összeget kell leróni.
Ügyintézés, a felmerülő jogi kérdések kapcsán érdemes tisztában lenni azokkal az alapvető fogalmakkal és tudnivalókkal, melyek a bírósági eljárás során fizetendő illetékekre vonatkoznak.
Kinek kell megfizetnie?
- Alapesetben az eljárást kezdeményező félnek, ám ez alól kivétel az az eset, ha a bíróság utólag határoz az illeték megfizetéséről, valamint az arra kötelezett személyéről.
- Több kötelezett esetében egyetemlegesen felelnek, vagy az érdekeltség arányában kötelezettek erre.
- Ha az eljárást nem a jogosult, hanem a nevében eljárni jogosult indítja, akkor is az érdekeltet terheli a fizetési kötelezettség.
Mekkora az illeték alapja?
Főszabály szerint az eljárás tárgyának eljárás indításakor fennálló értéke, vagy a követelés értéke.
- Amennyiben ez nem állapítható meg, akkor tételesen meghatározott a fizetendő összeg, melynek mértéke függ a bíróságtól, valamint az eljárás jellegétől.
- Ha büntetőeljárásról van szó, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség.
- Magánvádas, feljelentésre induló eljárás esetében a feljelentés 10 000 forintos illetékfizetési kötelezettséget von maga után, s hasonlóan ilyennel bír a polgári jogi igény és a kártalanítási igény is.
Milyen kedvezmények vehetőek igénybe?
Alapvetően három olyan lehetőséget biztosít a jogalkotó a felek számára, melyekkel az eljárás meggyorsítható, és a méltányos eljárás is érvényesül. Ezek a következők:
- Illetékmentesség: A kiszabott illeték megfizetésére nem kötelezhető a fél.
- Mérsékelt illeték: Miként nevéből is adódik, a jogszabályban előírt fizetési kötelezettséghez képest kevesebbnek kell eleget tenni.
- Illetékfeljegyzési jog: Mentesül a fél az illeték megfizetése alól, és az eljárás végén az fizet, akik a bíróság erre kötelez.
Nézzük most a büntető, és polgári ügyekben azokat a leggyakoribb eseteket, amikor illetékmentességről beszélhetünk!
Polgári eljárás során illetékmentesség érvényesül pl.:
- Bontóperben indított viszontkereset.
- Holtnak nyilvánítással, halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az háború, eltűnés, vagy természeti katasztrófa kapcsán következik be.
- Megszűnt cég törlése.
- Határozat kiegészítése, kijavítása iránti kérelem.
- Tanúsítvány, igazolás és kivonat kiállítása iránti eljárás
Büntető eljárás során illetékmentesség érvényesül pl.:
- Magánvádas eljárásban a terhelt fellebbezése, perújítási kérelme, és felülvizsgálati indítványa.
- A feljelentő kérésére a feljelentésről készített jegyzőkönyv másolata.
- Személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelem
Lássuk, hogy polgári peres ügyekben mikor van lehetőség mérsékelt illeték megfizetésére!
Az eljárás illetékének 10 %-a fizetendő:
- A felperes eláll keresetétől max. az első tárgyaláson.
- A per az első tárgyaláson szünetel, vagy ennek folytán megszűnik.
- Az alperes az első tárgyaláson elismeri a követelést, vagy azután rögtön teljesít.
- Az első tárgyaláson egyezség születik.
- A felek közösen kérik a per megszüntetését – szintén az első tárgyaláson.
- A bíróság elutasítja hivatalból a beadványt, vagy a pert megszünteti arra tekintettel, hogy a keresetlevelet el kellett volna utasítani.
Az eljárás illetékének 30 %-a fizetendő,:
- Az első tárgyalás után az eljárás megszűnik elállás, vagy szünetelés folytán.
- Közösen kérik a felek a per megszüntetését.
- Az első tárgyalást követően történő egyezségkötés esetében 50 %-os lehet az illetékkedvezmény mértéke.
A nemperes és büntető eljárásokban a vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni, melyekről részletes információt a magyarországi ügyek intézésével kapcsolatos portálon kaphat, a jogszabályok hiánytalanságával.
A feleket megillető kedvezmények harmadik formája az illetékfeljegyzési jog, amelynek jogosultja mentesül az illeték előzetes megfizetése alól azzal, hogy arra a bíróság által meghatározott személy lesz kötelezett. Illetékfeljegyzési jog illeti meg:
- Akinek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló terhet jelentene.
- Az ügygondnokot, az eseti gondnokot, vagy azt a szervezetet, ügyészt, aki a fél igényérvényesítése céljából indította az eljárást.
- Akinek eltartásáról szülője gondoskodik.
- Harmadik országbeli állampolgárt a nemzetközi szerződések vagy viszonosság megléte esetén.
Mikor engedélyezhető az illetékfeljegyzési jog? Például a következő esetekben:
- Rosszhiszemű perlekedés.
- Házasság felbontására irányuló kereset.
- Cégeljárás.
- Büntető eljásárás során bizonyos esetekben, pl. pénzbüntetés megfizetésére irányuló halasztás, részletfizetés iránti kérelem.
A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyokra tekintet nélkül megillegő illetékfeljegyzési jogról a hatályos jogszabály ad vonatkozó információkat, a paragrafusok világában kissé idegenkedve mozogva azonban mindenképpen ajánlott szakember segítségét kérni kérdéses esetekben, az éppen Ön helyzetére vonatkozó ügyben!
Vélemény, hozzászólás?