A gyámhatóság a kapcsolattartást akadályozó szülővel szemben, kérelem alapján intézkedik. A gyermek elhelyezésénél a bíróság mindig a gyermek érdekeit helyezi mindenek fölé, ezért a gyermek óhaját is figyelembe kell venni, ha már elmúlt 14 éves. A gyerekláthatás sokszor a legproblémásabb dolog egy válás során a tartásdíj után.
Nem lehet végrehajtatni azt a láthatási jogot, mely a járványügyi helyzet miatt nem megoldható, mert olyan helyen kellene történnie, ahol a helyeztre való tekintettel nem lehetséges, nem megoldható. Ha a gyermek karanténba kerül, akkor a láthatási jog szünetel.
Az egyik legkényesebb megoldandó kérdés egy válás utána a gyermek láthatásának joga. Hogyan és miként lehetséges, és mik a korlátai? A külön költözött szülőnek meddig terjednek a jogai és milyen mértékben szólhat bele a gyerek nevelésébe? Büntethetik is azt az anyát, aki nem engedi a gyereket az apához.
Ha két szülő elválik, akkor az első és legfontosabb dolog, amit rendezni szükséges, az a szülői felügyeleti jog.
A gyermek elhelyezésére mind a két szülőnek joga van pert indítani, még akkor is, ha szünetel a szülői felügyeleti joga. Több módon is meg lehet állapodni a közös gyermek felügyeletének jogát illetően, mert lehet akként is, hogy azt közösen fogják gyakorolni.
Ami ennél sokkal gyakrabban előfordul, az az, hogy csak az egyik szülőnek van felügyeleti joga, aki az a szülő lesz, akinél elhelyezte a bíróság a gyermeket, míg a másiknak szünetelteti a bíróság. A szüneteltetés nem azt jelenti, hogy onnantól kezdve semmi köze és beleszólása nem lehet a gyerekkel kapcsolatos dolgokba vagy, hogy innentől kezdve semmi „gondja” nem lesz a gyerekkel. Jogai is vannak, de kötelezettségei is.
A bíróságnak a gyermek elhelyezésénél minden esetben kizárólag a gyerek érdekeit kell szem előtt tartania, és így a szülők egyezségét is akkor hagyhatja jóvá, ha az minden szempontból a gyermek fejlődését szolgálja szellemileg, mind erkölcsileg és lelkileg. A bíróságnak egyébként hivatalból is intézkednie kell ebben a kérdésben, ha szükséges. Meghallgatja mindkét felet, továbbá, ha szükségesnek találja, akkor a gyermeket is, amiben szakértőnek is részt kell vennie. Viszont, ha a gyerek már 14 éves, akkor neki is van beleszólása abba, hogy hol legyen elhelyezve.
Az elhelyezésnél a fenti szempontokon túl vannak még más fontos dolgok is, amit a bíróság figyelembe vesz, például azt, hogy a testvérek ne legyenek elválasztva egymástól.
Ha egyik szülőnél sem lenne biztosítva a gyerek fejlődése, akkor más személynél, pl. nagyszülőnél is elhelyezhető, de csak akkor, ha ez a személy maga is kérelmezi a nála történő elhelyezést. Végső esetben állami nevelésbe helyezik a gyereket.
A gyerek elhelyezését meg is lehet változtatni, ha időközben megváltoztak azok a körülmények, ami alapján a bíróság meghozta a döntését, mert mondjuk a szülő és a gyerek közti meglehetősen megromlott a kapcsolat, vagy a szülőnek új kapcsolata van és emiatt szükséges a gyermek másik szülőnél történő elhelyezése.
Ha a kapcsolattartásról a bíróság döntött, megváltoztatását a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül lehet kérni.
A kapcsolattartás joga a másik szülőt megilleti, ugyanúgy a nagyszülőket, a testvért is. A kapcsolattartás azt jelenti főképp, hogy személyesen találkoznak, akár iskolai tanítási szünetben, de benn foglaltatik a telefonhívás, a levelezés is. Külföldre csak a másik szülő hozzájárulásával viheti csak el, akinek szülői felügyeleti joga nem szünetel.
Ha a kapcsolattartás nem lehetséges, mert azt akadályozó körülmény van, akkor erről a körülményeről a szülők késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. Az elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi időpontban, de nem később, hat hónapon belül pótolni kell.
Mi van akkor, ha a kapcsolattartást akadályozza a másik szülő, vagyis nem engedi a gyereket az apjához, vagy fordítva…stb.? Vagy akkor, ha a kapcsolattartásra kötelezett nem jár el jogszerűen.
Ha valaki kellő indok nélkül akadályozza a kapcsolattartást, vagy szabályait megszegi az okozott kárt köteles a megtéríteni. Az eljárás ilyenkor az, hogy a gyámhatósághoz kell kérelmet benyújtani és a hatóság fogja kötelezni az akadályozó szülőt.
Fontos dolog ez, mert a Büntető törvénykönyv ma már büntetőjogi védelemben részesíti a kapcsolattartást a kiskorúval. A gyámhatóság végrehajtási eljárást kezd és bírságot szab ki a gyerek láthatást nem engedő szülővel szemben, és ha ezután is így cselekszik, akkor az már vétségnek fog minősülni a Büntető törvénykönyv szerint. vagyis ha az, akinél elhelyezték a gyermeket önhibájából akadályozza a másik szülő kapcsolattartási jogát bírság kiszabása után is, akkor vétséget követ el és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem büntethető, ha utóbb bepótolják a kapcsolattartást, vagyis a hiba orvosolható.
2020-ban hatályba lépett szabály a Büntető Törvénykönyvben, hogy távoltartás elrendelése nem zárja ki, hogy az elkövető, ha jogosult kapcsolattartásra, akkor a kiskorú gyermekével felügyelt kapcsolattartás keretében kapcsolatot tartson.