Az, hogy valaki mezőgazdasági őstermelő vagy sem, több kritériumnak kell megfelelni. Mi az őstermelők által végzett tevékenység? Őstermelői igazolvány, és családi gazdálkodó fogalma, mind ehhez a témához szervesen kapcsolódó fogalmak, amiket áttekintünk ebben a cikkünkben. A betétlap kiállítása továbbra is díjmentes.
2020. május 31-ig kiállított ideiglenes igazolvánnyal továbbra is 60 napig lehet őstermelői tevékenységet igazolni, míg elkészül a kártya alapú őstermelői igazolvány.
Tehát a 2020. május 31-ig kiadott ideiglenes igazolványok esetekben a kártya-igazolvány még legyártásra kerül. május 31. után kiállított ideiglenes igazolvány december 31-ig igazolja az őstermelői tevékenységet.
NAK azt kívánja elérni, hogy az őstermelői igazolvány 2020 végéig kivezetésre kerüljön, és a 2020. december 31. napján érvényes őstermelői státusszal rendelkezők, további ügyintézés nélkül is őstermelőnek minősüljenek határozatlan időre.
Ha a gazdálkodó nem őstermelőként szeretne további tevékenységet folytatni, vagy azzal felhagy, azt továbbra is 15 napon belül kell bejelentenie.
Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést, igazolvány kiadást, módosítást, érvényesítést, cserét, bevonást, továbbá elveszett, megsemmisült, megrongálódott igazolvány és értékesítési betétlap pótlást érvényes lakcímkártyáján szereplő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyében található bármelyik kamarai ügyfélszolgálati irodában kérelmezheti.
Kamarai ügyfélszolgálati irodákat, falugazdászát itt keresheti ki.
Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés díjmentes.
Közös igazolvány esetén az őstermelő családtagoknak is meg kell jelenniük.
Az Ön lakhelyéhez legközelebb eső kormányablakot itt keresheti ki:
https://kormanyablak.hu/hu/kormanyablakok
Ki az őstermelő?
- 16. életévét betöltötte
- nem egyéni vállalkozó magánszemély
- saját gazdaságában az Szja tv. 6. mellékletében szereplő termékeket állít elő
- őstermelői igazolványa van / illetve családi gazdálkodó és a közreműködő családtagjai is a 6. mell. szerinti termékeket állítanak elő.
Ki a mezőgazdasági kistermelő?
az az őstermelő, akinek az adóévben őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele kevesebb mint 8 millió Ft. (jogszabály alapján kapott támogatás összege nem számít
Mi a mezőgazdasági őstermelői tevékenység?
Ha ÁFA alanyiságot eredményez, akkor csak adószámmal folytatható. Őstermelői tevékenység saját gazdaságban kell, hogy történjen (ez valamennyire igaz), ami lehet növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, gyűjtés, erdőgazdálkodás, pálinkafőzés (ha saját termelésű gyümölcsből történik) vagytermékfeldolgozás,ha a termékfeldolgozás saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával valósul meg. De a dísznövény és virág termesztés is az, ha évi 250ezernél nem több az éves bevétel (a 060240 vámtarifaszámú rózsa kivételével) Ha a bevétel több mint 250zer, akkor az egészet nem lehet figyelembe venni, mint őstermelői tevékenység, és azt az önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni. A bor, must készítés akkor őstermelői tev., ha fél litert meghaladó kiszerelésben kifizetőnek és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztónak adja el, és amiből max. 7 millió forintja származik. (ha nem így értékesíti, vagy több mint 7 milliója van belőle, akkor szintén az egész önálló tevékenységből származó jövedelem lesz)
Mi az őstermelői (közös őstermelői) igazolvány?
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara adja ki
Igazolvány + értékesítési betétlap, amit adóévente hitelesíttetni kell (a betétlap egyben bevételi nyilvántartás is ha az adózó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett)
Az igazolvány a kiállítása napjától a kiállítást követő 5 adóév utolsó napjáig hatályos. (új igazolványt okt.1-dec.31. között kérhet)
Mi a Közös őstermelői igazolvány?
Közös háztartásban (egy lakóingatlan, ahová mindenki be van jelentve lakcímileg, vagy a tartózkodási helye) élő családtagokkal (házastársa, egyeneságbeli rokona, vagyis gyermek, unoka és szülő, nagyszülő, de a további lemenők és felmenők is, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülője)által tett együttes nyilatkozattal lehet kérni közös őstermelői igazolványt.
Minden családtagnak ugyanazt az adózást kell választania (áfa, átalányadózás..stb.)
Családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (segítő családtagok sem lehetnek)
Az igazolvány annak a családtagnak a nevére lesz kiállítva, amit a család közösen kinyilatkozik.
Bevételek és költségek tekintetében bármely őstermelő családtag nevére lehet kérni a bizonylatot vagy számlát.
Ha az ÁFA tekintetében az adószámmal rendelkező tagok nem egyforma adózási módot választottak, akkor az őstermelésből származó bevétel és költségek egyenlő felosztására nincs lehetőség, ezért annak kell adóznia a bevétel után, aki azt kézhez kapta, így ebben az esetben kizárólag az adózó nevére állíthatóak ki bizonylatok és számlák, hogy el tudja számolni a költségeket.
Mi a családi gazdaság és ki a családi gazdálkodó?
A családi gazdálkodás esetében, mint ahogyan a közös őstermelőinél is láttuk, fontos, hogy a családtag nem lehet foglalkoztatott, csak úgy lehet ő is őstermelő, illetve családi gazdálkodó.
A családi gazdaságnál is lényeges a nyilvántartásba vétel.
A gazdálkodó család tagja a családi gazdálkodó és házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke(örökbefogadott és nevelt is), unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére.
A családi gazdálkodókra is ugyanazok az adózási szabályok vonatkoznak, mint a közös őstermelői tevékenységet folytatókra, a kiegészítő tevékenységből származó bevétel után, amely a külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés alá nem tartozik, annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja.
ha a családi gazdálkodóegyéni vállalkozóival folytatja a tevékenységét, akkor közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.
Ha a családtagok tételes költségelszámolást választottak, akkor az őstermelőiből származó jövedelmüket csökkenthetik azzal a veszteséggel, melyet még a családi gazdaság előtt elhatároltak. Így lehet az, hogy a családtagok nem egyforma jövedelem után adóznak.
Ha egy családtag kilép a családi gazdaságból, akkor az egymással való elszámolás a megállapodásuk szerint fog zajlani.
A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből hogyan állapítja meg a jövedelmét?
- lehetőség: 10 százalék költséghányad alkalmazása, így a költségekkel nem kell tételesen elszámolni. Bevétel részét képezi a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. (bevétel 90%-aa jövedelem.
- lehetőség: tételes költségelszámolás. (költségként a bevétel megszerzése, tevékenység folytatása érdekében felmerült és számlákkal igazolt kiadás)+ a korábbi évekről áthozott veszteség +folytatható a már megkezdett értékcsökkenési leírás-elszámolá
- lehetőség, amit mg-i kistermelők választhatnak, a jövedelem átalányban való megállapítása.(átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része az átalányadózásnál.)
A bevétel csökkentő kedvezményekkel csak a tételes költségelszámolás esetén lehet élni, mint pl. alegalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén az alkalmazottnak kifizetett bér, vagy szakiskola tanulóval tanulószerződés keretében foglalkoztatásnál havonta a minimálbér 24 %-val…stb.
Költségek elszámolása nagyban megegyezik az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal.Költségnek csak az minősül, amit a bevételszerző tevékenységgel összefüggésben számlákkal, bizonylattal vagy nyugtával tud igazolni. (tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot pl. adásvételi is)A magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítése nem tartozik ide, viszont a lakásától elkülönített telephely világítása, fűtése igen. Azt az igazolt kiadást is költségnek lehet tekinteni, ami az őstermelői tev.előtt három évvel merült fel, és még nem érvényesítette.
A mezőgazdasági őstermelőnek az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia az értékcsökkenési leírás elszámolásakor kisebb eltérésekkel.
Mi a Nemleges nyilatkozattétel?
Aki tételes költségelszámolást választ, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de kevesebb 4 milliónál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 %-ának megfelelő költségként elismert kiadásait számlákkal igazolja, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, nemleges nyilatkozatételi joga van.
Vélemény, hozzászólás?