Az Országgyűlés 157 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében – kormánypárti és ellenzéki szavazatokkal – elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvényt. Így kezdődik a Magyarországot ért durva és antidemokratikus politikai támadásokról szóló 1438/2021. (VII. 6.) Kormányhatározat.
Az elfogadott 2021. évi LXXIX. törvény 11 másik törvény módosítását hajtja végre és 2021. július 8-án lép hatályba, kivéve a bűnügyi nyilvántartásról szóló fejezetet, mely 2022.02.01. napján lesz hatályos.
1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása, melyet kiegészít az alábbi paragrafusokkal:
„3/A. § A gyermekvédelmi rendszerben az állam védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.” és a
„6/A. § E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
2. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása lényegében akként, hogy a Kerekasztal feladata a kiskorúak és szüleik médiatudatosságát növelő intézkedések kezdeményezése.
A hozzá beérkezett bejelentések alapján jogosult egyedi ügyeket is megvizsgálni és ajánlást vagy állásfoglalást kiadni, a szolgáltatót felhívja az ajánlásában vagy állásfoglalásában foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítására, valamint ha a felhívás eredménytelen, akkor a szolgáltató nevét éves beszámolójában nyilvánosságra hozza, illetve felhívja a szolgáltatót a jogsértő tartalom eltávolítására, melynek a Szolgáltató köteles eleget tenni, ha nem tesz, a Kerekasztal Hatósági eljárást kezdeményez.
A Kerekasztal nyilvántartást vezet arról, hogy milyen, a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető tartalmakkal találkozott, valamint erről tájékoztatja a rendőrséget, illetve ügyészséget. A nyilvántartását honlapján teszi elérhetővé
3. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény kiegészül az alábbi paragrafussal:
„(1a) Tilos az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
4. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása, mely csak 2022.február 1-én lép hatályba, akként módosul, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszert pl az arra jogosultnak elektronikus úton megismerhetővé teszi a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek nyilvántartott adatait, viszont kimondja,hogy az adatokat kigyűjteni, arról bármilyen listát vagy kivonatot készíteni tilos. Vagyis az amerikaiaknál ismert pedofil térkép sem szerkeszthető.
„A gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tétele” alcímmel egészül ki továbbá a törvény, így a gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyeket le kell ellenőrizni, hogy nem szerepel e a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási felületen, ahol megismerhetővé teszi az érintettre vonatkozó, családi és utónevét, a születési évre vonatkozó adatot, lakcímadatból a nyilvántartott település nevét, fővárosi lakcím esetén a kerület megnevezését is, a legutoljára készített azon arcképmást, amelyet az érintettről szemből készítettek, valamint az általa elkövetett bűncselekményt, és annak idejét is többek között.
Ezen adatok kizárólag akkor tehetők megismerhetővé, ha az érintett a bűncselekményt nem fiatalkorúként követte el, valamint
2013. június 30-ig hatályban volt erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) a), (3)], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) a), (3)], megrontás (1978. évi IV. törvény 201-202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) a)], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) a), (3)], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2), (3) a), (4), (4a)], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2), (3a) b), (4) a)], prostitúció elősegítése [Btk. 201.§ 2020. június 30-ig hatályban volt (1) c), (2), (4) b)], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204-204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2)] elkövetéséhez kapcsolódnak, vagy végleges hatályú foglalkozástól eltiltásához kapcsolódnak, és
emiatt a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel, legfeljebb azonban a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába való felvételétől számított 12 évig.
5. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása SARKALATOS törvén (2/3-dal módosítható)
Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, V. kategóriába kell sorolni, a műsorszám minősítése: 18 éven aluliak számára nem ajánlott.
Közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám sem lehet az olyan műsorszám, amely alkalmas a gyermekek megfelelő fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének a kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése.”
A Médiatanács köteles kérni azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdés szerinti médiaszolgáltató tartozik. Ennek keretében a Médiatanács kéri, hogy a tagállam intézkedjen a Médiatanács által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében.”
6. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény módosítása (szintén SARKALATOS törvény) mely az alábbiak szerint valósult meg.
Az állam védi a család és a házasság intézményét, különös tekintettel a családi kapcsolat alapját képező szülő-gyermek viszonyra, melyben az anya nő, az apa férfi.”
A rendezett családi viszonyok védelme és a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának érvényesülése különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében.”
A törvénybe beillesztették tovább az alábbi nagyon fontos szakaszt: ”…a gyermekek védelme érdekében tilos 18 éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
7. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is kiegészült:
„A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.” De nevelési-oktatási intézmény a tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást csak akkor tarthat előadást, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette a külsős előadás tartót.
8. A munka törvénykönyve is módosítás alá került, miszerint
A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző, illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújtó munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki a bűntettesek nyilvántartásában szerepel a törvényben felsorolt számos bűncselekmény valamelyike miatt, melyet hatósági bizonyítvánnyal kell kizárni.
9. Kiegészül a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény :
176/A. § Akit a Btk. 52. § (3) bekezdése alapján a foglalkozás gyakorlásától eltiltottak, ha a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó foglalkozást úgy gyakorol, hogy a foglalkoztatót tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja, szabálysértést követ el. Szabálysértésnek minősül az, ha valaki a köznevelési intézményben tartható foglalkozások tartására, vagy azok törvényessége ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,”
10. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény is szigorodott az elévülés, a feltételes szabadságra bocsátás, a foglalkozástól eltiltás kapcsán.
Továbbá felemelték a büntetési tétel legfelső határát 15-ről 20 évre a 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális erőszak minősített esetei tekintetében.
A Gyermekpornográfiáról szóló 204-§-t is jelentően szigorították, így sok esetben ahol nem volt a kiszabható büntetési tételnek alsó határa megszabva, most minimum egy évet kell börtönben tölteni, sőt külön szabályozza a 14. életévét be nem töltöttekkel szemben elkövetett ilyen bűncselekményeket.
A zaklatásra vonatkozó szakasz kiegészült a 18. évet be nem töltött személy sérelmére elkövetett zaklatással
11. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítás, miszerint a Kormányzati szolgálati jogviszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl nem létesíthető azzal, aki többek között családi állás megváltoztatása, kiskorú veszélyeztetése, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, megrontás, tiltott pornográf felvétellel visszaélés, üzletszerű kéjelgés elősegítése, visszaélés kábítószerrel, gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia…stb. miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
Vélemény, hozzászólás?