Jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzést kérhetnek az alábbi per típusokban:
- apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per
- szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti
- gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással összefüggő
- törvényen alapuló tartással kapcsolatos,
- a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása
- tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást
- munkaügyi perek,
- bányakár megtérítése iránti per
- bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.
Polgári eljárás indítása előtt érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen költségekre számíthat. Összességében elmondhatjuk, hogy a polgári peres és nemperes eljárásban is az illeték alapja az eljárás tárgyának értéke. Ezt mindig akkori időpontra vonatkozóan kell megállapítani, amikor az eljárás megindul. Abban az esetben, ha ez az érték nem állapítható meg, akkor a jogszabály konkrét összegeket ír elő az illetékszámítás alapjául, mégpedig attól függően, hogy peres, vagy nemperes eljárásról van szó, illetve milyen bíróság előtt zajlik az.
Sokszor a legnagyobb visszatartó erő egy pereskedéstől a per után fizetendő illeték megfizetése, hiszen ha nem illeti meg a felperest az illetékmentesség, mert vagyoni viszonyai miatt nem jogosult rá, valamint illetékfeljegyzést is elutasítja a bíróság, egy több milliós követelés esetében több százezer forint is lehet a peres eljárás illetéke.
Nem lesz ez másként idén sem, és előreláthatólag az összegek nem sokat fognak változni az előző évhez képest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érintettek számára nem jelent akár komoly problémát a fizetendő összeg kifizetése. Lássuk, milyen illeték alappal kell számolni az előzőek függvényében!
- Helyi bíróság előtt (Járásbíróságok): Peres eljárásban 350 ezer forint; Nemperes eljárásban 200 ezer forint
- Első fokú törvényszék előtt: Peres eljárásban 600 ezer forint; Nemperes eljárásban 350 ezer forint
- Törvényszék előtti fellebbezési eljárás esetében: Peres eljárásban 300 ezer forint; Nemperes eljárásban 170 ezer forint
- Ítélőtábla előtti fellebbezés kapcsán: Peres eljárásban 600 ezer forint; Nemperes eljárásban 300 ezer forint
- Kúria előtt: Fellebbezés kapcsán 500 ezer forint; Felülvizsgálati eljárásban 700 ezer forint
A vonatkozó jogszabály egyébként százalékos formában rendelkezik arról, hogy az ilyen, vagy olyan módon meghatározott illetékalapra vonatkozóan tulajdonképpen mennyit is kell majd fizetni. A százalékos forma mellett minimális és maximális összeg is szerepel az előírások között. Így például peres eljárás esetében 6 % az illeték, de legalább 15 ezer, legfeljebb 1 500 000 forintot ki kell, hogy tegyen annak összege. Ugyanez a szintén gyakran előforduló bírósági meghagyás elleni ellentmondás alkalmával 3 %, de minimum 5000, maximum 750 ezer forint.
Részben a helyzet leegyszerűsítése miatt is úgy döntött a jogalkotó, hogy bizonyos perek esetében konkrétan meghatározza a fizetendő illetéket. A 9 tételes illetékfajtából azonban a 2018-as jogszabálymódosítás hatására csak négy maradt, amely a következő:
- A házassági bontóper esetében 30 ezer forint.
- Munkaügyi pereknél 10 ezer forint
- A csődeljárás, a felszámolási eljárás, továbbá a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 000 forint.
- Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba való bejegyzésének illetéke 15 000 forint.
Természetesen a fellebbezési eljárás alkalmával is létezik a fizetendő illetékek rendszere. Ekkor az illeték mértéke az első fokú eljáráskor meghatározott illetékalapra vonatkozóan kerül kiszámításra, és annak függvényében alakulnak a százalékok, valamint a minimális-maximális összegek, hogy milyen határozat ellen nyújt be a fél fellebbezést. Fontos tudnia, hogy perújítás esetében szintén illetéket kell fizetni, attól függetlenül, hogy az alapeljárásban már sor került-e illetékfizetésre. A felülvizsgálati eljárással kapcsolatban hasznos információ lehet, hogy az ítélet elleni felülvizsgálatnál a 10 %-os illeték mérték bár nem tűnhet túlságosan soknak, de a maximális összeg 3 500 000 forintban került megállapításra.
2018. január 1. óta:
Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő áfával növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. kivéve ha a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve, ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése.
Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.