Az ügyvezetők jogviszonyáról már a cégalapításkor nyilatkozni lehet, hiszen a társaság alapító okiratában lehet megnevezni ( szerződés mintában nem kötelező) hogy az ügyvezető megbízásban vagy munkaviszonyban látja el feladatát. Az ügyvezető szerepe a felelősség szempontjából is nagyon fontos, amit egy külön cikkünkben fejtettünk ki.
A Bt-k, Kkt-k, és Kft-k ügyvezetői jogviszonya is kissé tisztázásra szorul, hiszen nehéz az egy beltaggal és egy kültaggal rendelkező betéti társaság, vagy az egyszemélyes kft esetén az ügyvezető és munkavállalói pozíció elkülönítése, pedig egy ellenőrzés során az ellenőrök legelőször ezt szeretik tisztázni és kideríteni, hogy ki a munkáltató jogok gyakorlója.
Az egyszemélyes Kft esetében az egyetlen személy határozza el a cég alapítását, melyet alapító okiratba kell foglalni. Ha az egyedüli tag természetes személy, az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a cég képviseletére. Az alapítást követően az egyedüli tag írásba kell, hogy foglalja a társasággal kapcsolatos döntéseit. Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Egy többszemélyes Kft, vagy egy Bt esetén már társasági szerződés fogja ezeket a kérdéseket tisztázni, magában foglalni.
Mivel a Kft. tagja a társaság tevékenységében munkaviszonyban tevékenykedik, akkor nem tekinthető társas vállalkozónak, ezért nincs is kikötés arra vonatkozóan, hogy hány órában kell ezt a munkát elvégeznie, vagyis lehetséges az is, hogy heti 20 órában végezze ezt el pl., így ebben az esetben a díjazás után, a jövedelem után kell a járulékokat megfizetni.
Hogyan kell meghatározni az ügyvezetői tevékenységet egyszemélyes Kft esetén?
Az alapító okiratban lehet meghatározni azt, ha egyszemélyi tulajdonos munkaviszonyban akarja ellátni az ügyvezetői tevékenységet és nem megbízási jogviszonyban, egyúttal saját maga számára az írásba foglalt alapítói döntés formájában munkabért és munkaidőt is meg kell állapítania. A munkaidő és szabadság nyilvántartása pedig ugyanúgy kötelező, mint bármely munkahelyen.
Ez ugyanígy működik egy több személyes társaságnál is, csak ott a társasági szerződésben fognak a szerződő felek ezekről a kérdésekről rendelkezni, hogy a vezető állású tisztségviselő, az ügyvezető megbízásban, vagy munkaviszonyban látja el a feladatot.
Milyen járulékokat kell fizetnie az Ügyvezetőnek?
Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát és nem megbízásban, akkor nem kell rá alkalmazni a társas vállalkozóra vonatkozó minimum járulékfizetési szabályokat, hanem a munkabére alapján kell fizetni a járulékokat. A járulékokat a munkaviszonyból származó jövedelem alapján kell kiszámítani, ami teljes munkaidős, 8 órás munkánál legalább a mindenkori minimálbér. Mivel az ügyvezető részmunkaidőben is elláthatja a feladatát, így a munkaidővel arányos részt kell számításba venni. Részmunkaidő esetén minimum a mindenkori minimálbér arányos részét ki kell fizetni munkabérként. Ellenérték nélküli, vagyis fizetés nélküli munkavégzés a megbízás esetén lehet csak.
2020-tól megváltoztak a járulék fizetésre vonatkozó szabályok. (A munkáltató 17,5 százalékot fizet, munkavállalótól 18,5%-ot vonnak.)
Ki a munkáltató?
A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló, mint felek között, munkaszerződéssel hozható létre. Munkáltató lehet bármely jogképes természetes személy vagy jogi személy (másik cég pl.). A munkaviszony létesítése és fennállása során a munkáltatót a munkavállalóval szemben, a munkáltatói jogkört gyakorló személy jogosult képviselni. Az ügyvezetővel szembeni munkáltatói jogkört a tulajdonosok legfőbb szerve gyakorolhatja, ezt a társasági szerződésben kell rögzíteni!
A munkaszerződés
Az érvényes munkaszerződés a munkáltató ás munkavállaló között létrehozott olyan szerződés, mely tartalmazza a feleket, az alapbért, illetve a munkakört. A munkaszerződésben foglalt feltételek a munkáltató és munkavállaló között eltérhet a Munkatv. szabályaitól , de csak pozitívan, míg a vezető beosztás, vagyis egy ügyvezető esetében hátrányára is eltérhet. Viszont vannak esetek, amikor még a vezető esetében sem térhetnek el, ilyen pl, hogy a vezetőnek is jár a munka alóli mentesülés a kötelező orvosi vizsgálaton való részvételkor, vagy a szoptató anya mentesülési esetei rá is vonatkoznak, de a felmondási tilalmak közül a várandósság, a szülési szabadság, és a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés rá is vonatkozik. valamint várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, és a gyermekét egyedül nevelő esetén gyermeke hároméves koráig őt sem lehet éjszakai munkára utasítani. Továbbá a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések is ugyanúgy érintik, mint a többi munkavállalót.
Versenytilalmi megállapodás a vezetővel
Legalább az alapbére egyharmadát elérő havi juttatás fejében a munkaviszony megszüntetését követő legfeljebb 2 évre eltiltható egy vezető /ügyvezető a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartástól, vagyis, hogy a versenytárnál helyezkedjen el a vezető ezt követően pl. Az összeg attól függ, vagyis azzal kell arányban lennie, hogy a versenytilalmi megállapodás mennyiben akadályozza a vezetőt újabb munkaviszony létesítésében.
A versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni. A munkavállaló, ha munkaviszonyát rendkívüli felmondással szünteti meg, a megállapodástól elállhat.